Bazalt, geológiai szempontból

A bazalt magmás, kiömléses vulkanikus kőzet, amelynek színe a szürkétől a feketéig terjed, de előfordul lilás szürke változat is. Egy rendkívül kemény, mállással szemben ellenálló és fagyálló anyagról beszélünk. Ennek több változata is ismert, amelyeket az olivin tartalom és alkáliák mennyisége szerint különböztetnek meg. Az olivin egy szilikátásvány fajta, nevét jellegzetes, olíva zöldre emlékeztető színéről kapta. Az alkália pedig a bázisos, vagyis lúgos természetű anyagok összefoglaló neve. Járulékosan apatit és magnetit majdnem mindig előfordul benne.

Típusok szerint megkülönböztetünk közönséges (földpát-) vagy alkálibazaltot. Szabad szemmel ez a képződmény homokgén kőzetnek tűnik. Általánosságban elmondható, hogy mivel gyorsan hűl le, sok aprószemcsés kristályt és köztük némi kőzetüveget tartalmaz. A kristályok részben saját alakúak, részben a maradék helyeket töltik ki. Ezek annyira apró szennyeződések, hogy még nagyítóval is nehezen beazonosíthatók.

Bazalt a természetben

Mivel ez a leggyakoribb vulkáni kőzet, világszerte találkozhatunk vele. Ez az óceáni kéreg fő alkotója, de a szárazföldön is hatalmas területeket fed le. Megjelenési formái az oszlopos és a párnabazalt. Előbbivel hazánkban is több helyen találkozhatunk. Ezek közül a leghíresebb a Szent György-hegyen található orgonák, de a Badacsony, a Csobánc, s Hegyestű és számos másik hely is lélegzetelállító látványokat rejt. Az oszlopos forma keletkezésére több magyarázat született. A legnépszerűbb elmélet szerint a felszínre kerülő láva hűlés közben összehúzódik; amikor a láva folyékonysága az adott hőmérséklettartományban már nem tud lépést tartani az összehúzódásból eredő feszültséggel, a lávatest egy töréshálózat mentén oszlopokra válik szét. A szögek számai eltérőek lehetnek. Előfordul hét-, hat-, öt-, de akár négy és nyolcszögű orgonák is. Az eltérő méretekre eddig nem találtak elfogadható magyarázatot, de több kutatás is zajlik Izlandon és Magyarországon, illetve Franciaországban is.

A párnabazalt képződése egyszerűbb: Ha a forró láva víz alatt tör fel vagy vízbe folyik, akkor gömbölyded, párna alakú formákat alkot. A hideg vízzel való érintkezés miatt a folyékony láva legkülső része hirtelen, üvegesen dermed meg. A párnákon belül azonban a többi láva tovább folyik, és szétfeszíti az üveges kérget. Ezáltal egy újabb lávakibuggyanás, egy újabb lávapárna jön létre. Ezt a folyamatot rügyezésnek is nevezik. A párnácskák el is válhatnak egymástól. Ilyen formákkal Szarvaskő környékén vagy a mecsetben találkozhatunk, amely az egykori földmozgásoknak köszönhetően kerültek a felszínre.

Földönkívüli bazalt és ezotéria

Ez a kőzet nem csak a Földön, hanem Naprendszerünk számos más pontján fellelhető. Ismerünk olyan mintákat, amelyek a Holdról, a Marsról és más kisbolyókról származik. Ennek oka az, hogy a Föld-típusú bolygókat alkotó ősi anyagforrásnak, a kondritos összetételű meteoritoknak az összetételében hasonló ásványtársulások fordulnak elő. A kondorit a kőmeteoritok egy típusa. Azokat a meteoritokat jelölik így, amelyek kicsiny gömböket (magokat) tartalmaznak. A kisbolygókról származó bazaltokat bazaltos akondritnak nevezi a tudomány.

Az ezotériában lávakőnek nevezik, és méregtelenítő, sejt-vízutánpótló, izomerősítő, kötőszövet regeneráló, vérkeringésserkentő tulajdonságokat tulajdonítanak neki, amellett, hogy úgy tartják pozitív hatással van az idegrendszerre és az idegsejtekre. Már az amerikai indiánok és az ősmagyar sámánok is használták gyógyításra. Bár ezek egyike sem bizonyított tudományosan, természetben a bazalt látványa pozitívan hat az emberre. A fekete tengerpartok vagy fekete hegységek misztikus hívogató kisugárzással rendelkeznek.

A bazalt hasznosítása

Ezzel a kőzettel a mindennapi életünk során is sok helyen találkozunk és ehhez nem kell hegységekhez utaznunk. Bár a látvány kevésbé imponáló, de sok helyen láthatjuk faragott macskakő formájában, zúzott formában vasúti sínek között ágyazati anyagként, építkezéseket gyapotként. Masszív szerkezetének köszönhetőn az útépítések egyik fő anyaga. Például a somoskői bazalt orgonákból készültek egykor Bécs utcakövei is. Kertekben díszkőként is megállja a helyét. Mivel sötét színe miatt rendkívül domináns, nem mindenhol mutat jól, és csak akkor érvényesül igazán, ha nem keveredik más színekkel.

Ékszerként is megállja a helyét, csiszolt formában, illetve marokkőként is igen népszerű az ezoterikus körökben. Borsos Miklós magyar szobrász, éremművész, grafikus alkotóanyagként használta szobrok és domborművek készítéséhez, mert nagyon jól csiszolható.

Új irányú, de környezetvédelmi szempontból fontos felfedezés, hogy ez a kőzet nagyjából két év alatt képes megkötni és karbonáttá alakítani a vízben oldott szén-dioxidot. A szén-dioxid szilárd, karbonátos kőzetté alakítása biztonságos módja az üvegházhatású gáz légköri csökkentésének, mert oly módon az átalakulás után nem áll fenn a szivárgás lehetősége.