Vegyes tüzelésű kazán: miért jó?

A vegyes tüzelésű kazán, vagy másik nevén szilárd tüzelésű kazán egy nagyon praktikus fűtéshez használt kazánfajta, amely fával, szénnel vagy más tüzelőanyagokkal fűthető. Megújuló energiaforrások használatát is lehetővé teszi, így a fa, pellet és szén mellett, növényi hulladék égetésére is alkalmazható. Például, ha sok növényi hulladék halmozódik fel a kertünkben, ezzel a berendezéssel két legyen üthetünk egy csapásra, mert egyszerűen elégedjük a kazánunkban. Eltűnik a növényi hulladék a környezetünkből és még meleg is lesz az otthonunkban. Persze a növényi hulladék fűtőértéke nem a legmagasabb, mégis gyakorta találkozunk ezzel az érvvel, ha elkezdünk a vegye tüzelésű kazánnak jobban utánajárni.

Vegyes tüzelésű kazán: hogyan kell használni?

Azoknak, akik korábban nem használtak ilyen fűtésrendszert, néhány dolog meglepetéssel szolgálhat. Például, ha nem megfelelően készítjük elő a begyújtást, akkor egyáltalán nem vagy nehezen fog begyulladni a fűtőanyag. A vegyes tüzelésű kazán első beüzemelése előtt győződjünk meg arról, hogy a rendszer az előírt mértékig fel van töltve vízzel és a csapok, szelepek, nyitó-záró szerelvények az üzemeltetésnek megfelelő állásban legyenek. Nem teszünk rosszat azzal, ha ellenőrizzük a szivattyút és a termosztát beállítását is.

Maga a begyújtás innentől kezdve egy mindennapi rituálé lesz, ezért foglaljuk össze röviden, hogyan történik. Először is a tűztér mindig legyen hamumentes. Minden alkalommal kaparjuk ki a hamut belőle és alulról is távolítsuk el, ha már túl sok gyűjt össze, különben a kazánunk nem fog megfelelően szellőzni, s így elegendő hőt sem termelni. A begyújtó kocka a vegyen tüzelésű kazán beüzemelésének napjától fogva nagyon jó szolgálatot tud tenni. Különösen akkor, ha a tüzelőanyagunk kissé nyirkos. Ezen kívül szükségünk lesz elegendő papírra, úgynevezett begyújtósra (apró fadarabok) és végül magára a tüzelőanyagra. A papírt értelemszerűen legalulra kell helyezni. Azokra jönnek rá gyújtós fadarabok, levelek, bármi, ami a vastagabb fánál könnyebben kap lángra. Sokan pár puha fával segítik a folyamatot. Ilyenkor még nem muszáj, de rátehetjük a vastagabb darabokat is. Viszont, ha nem fogja meg őket a tűz, akkor az újrakezdés előtt ki kell pakolnunk mindet. Az égéshez a megfelelő mennyiségű levegőt a huzatszabályzóval állíthatjuk be, amit amíg nem gyullad be rendesen, érdemes kicsit nagyobb résre hagyni. Később azonban hajtsuk lentebb/bentebb, mert gyorsítja az égést, s így gyakrabban kell majd a vegyes tüzelésű kazánt látogatnunk, hogy rátegyünk.

Vegyes tüzelésű kazán: a kéményről

A vegyes tüzelésű kazán velejárója a nagyobb, robusztusabb kémény, amely alaposabb takarítást igényel a többi változatánál.  Vegyes tüzelésű kazánt a https://www.ventil.hu/kazan is találunk, s minden kazán leírásában szerepel az, milyen kéményre van szüksége a megfelelő működéshez. A jó tűzhöz szükséges a megfelelő huzatú kémény, amely a kályha vagy kazán tüzelőajtajának magasságánál legalább 5 méterrel magasabb és megfelelő átmérőjű. A huzatot jelentősen fokozza, ha a kémény kívülről hőszigetelő burkolattal van ellátva, illetve, ha huzatfokozó berendezést építünk a torkolati nyílásba. A megfelelő huzat azért fontos, mert mérsékeli a pára, korom és kátrány lecsapódását. Ehhez azonban elengedhetetlen a rendszeres tisztítása, tisztíttatása is, különben a lerakódó anyagot nagy mértékben csökkenti a berendezés keresztmetszetét. Ha ez történik, akkor nem csak nagy lesz az energiaveszteségünk, de a pénztárcánkon is érezni fogjuk a bajt.  Ezen kívül az egészségünkre is káros hatással lesz a visszaáramló füst, amely a lakótérben keres majd utat magának. Ilyen esetben halálos szén-monoxid mérgezést kaphatunk!

Vegyes tüzelésű kazán: milyen tüzelőanyagot használjak?

A vegyes tüzelésű kazánok nagyon sok féle szilárd tüzelőanyag elégetésére alkalmasak, amelyekből hőt kapunk. Ilyen a klasszikus tűzifa, rönkfa. Van, aki szalmabálával, papír hulladékkal, fabriketten, esetleg szénnel fűt. Az ajánlott tüzelőanyagokat a vegyes tüzelésű kazán leírásában is megtaláljuk. Ezeknek természetesen eltérő a hőtermelő képességet, s hogy melyiket érdemes választanunk, az a vegyes tüzelésű kazánunk méretétől is nagyban függ. Egy kisebb, hétvégi házban például néhány fabrikettel nyári meleget varázsolhatunk. Általánosan elmondható, hogy valamennyi tüzelőanyag helyigényes, s nekünk kell gondoskodnunk a tárolásról. Amennyiben a fát részesítjük előnyben, törekedjünk a jó minőségű fajtákra, amelyek kellően kemények (bükk, tölgy stb.) így sok hő termelésére képesek. A fa nedvességtartalma sem mindegy, mert nehezíti az égést és az égés során bizonyos százalék felett kátrányosodást okoz. Ha van rá mód minimum 2-3 évig nedvességtől védett, szellős helyen kell tárolni, ahhoz, hogy kellően kiszáradjon. Arra azonban, hogy ilyen fát szállítsanak nekünk, nincs garancia, s mi magunk sem tehetjük meg mindig, hogy a fát évekig tároljuk ekkora mennyiségekben. A probléma az, hogy a nedves fa elégetésével nagyon sok energia elvész, így akár azt is mondhatnánk, hogy kidobtuk a pénzt az ablakon. Frissen vágott fára sose ruházzunk be, hacsak nem az elkövetkező években szándékozzuk felhasználni. Ezeknek a fáknak a nedvességtartalma 40-50% körüli, fűtésre alkalmatlan. Az általunk vásárolt fa nedvességtartalmát egy speciális, de megfizethető mérőeszköz segítségével ellenőrizhetjük. Így elejébe megyünk annak is, hogy a Tüzép átverjen minket. Ráadásul a vizes fa nem csak nehezebben ég, hanem súlyra is több. Ez esetben a többletsúlyt a víz adja, azt fizetnénk ki, ha átvennénk a szállítótól.